Úgy tartja a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Kevesen tudják, hogy ez eredetileg a 40-es évek feminista mozgalmának egyik szlogenje volt. És azt hiszem, még kevesebben gondolkoznak el a jelentésén. Tulajdonképpen olyan húsvér nőkről van szó, akik azért ragadtak férjük árnyékában, mert sok esetben nem volt más választásuk. Társadalmi és szociális okokból nem volt lehetőségük az önkifejezésre, az önálló alkotásra. A női montázs című sorozatom legújabb része is egy ilyen “árnyékban álló” nő történetével foglalkozik. Annak ellenére, hogy Mileva Marić kiváló tudós volt, és számos érdeme miatt lehetne emlegetni, szinte egyáltalán nem ismert. Ha mégis írnak róla, akkor legfeljebb Albert Einstein első feleségeként hivatkoznak rá (és ráadásul nem is feltétlenül a legkedvezőbb fényben). Például, ha rákeresünk a Googleben, akkor a a következő találatok jönnek fel. “Einstein elfeledett felesége”, “Az eltitkolt nő Einstein sikerei mögött”, “Einstein árnyékában”.
Megítélésén az sem segített sokat, hogy Einstein többnyire negatívan vagy sehogysem nyilatkozott exfeleségéről. De ne szaladjunk ennyire előre. Legyen elég annyi, hogy míg Mileva Marić életé után kutattam, rájöttem, hogy nem csak hogy kevés cikk foglalkozik életével, de azok is elég felületesen és leegyszerűsítve mutatják be azt. A legtöbb forrás főként Einstein életében betöltött szerepére koncentrál. Pedig Mileva sokkal több volt ennél, és ezt ebben a blogposztban igyekszem a lehető legrészletesebben bemutatni.
- Korai évek Szerbiában
- Mindaddig míg egy más test hatást sem gyakorol rá Zürichben
- Az ellentétek vonzzák egymást!
- De mi a név? Mileva Marić?
- Tervezni emberi dolog.
- Bern, Hans-Albert és a boldog tudós házaspár
- Az egyik a gyöngyöt, a másik csak a dobozt kapja.
Korai évek Szerbiában
Mileva Marić 1875-ben tehetős földbirtokos családba született a mai Szerbia területén található Titelben. Érdekesség, hogy családjára sokszor a mai napig tévesen magyarként hivatkoznak (még a berni Einstein-házban is). Ennek oka, hogy szülővárosa akkoriban az Osztrák-Magyar monarchia része volt. Ennek ellenére számos ránk maradt levelzésből tudhatjuk, hogy Mileva és családja szerbnek vallotta magát.
Kortársaitól eltérően már egészen fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a könyvek és a tanulás, különösen a természettudományos tárgyak felé. Ennek legfőbb oka veleszületett csípőficama lehetett, ami miatt bal lába rövidebb volt, így kissé botladozva, döcögve járt. Sem testvéreivel, sem a többi gyerekkel nem tudott együtt játszani, sőt a kortársai gyakran kigúnyolták, s feltehetőleg ezért is menekült inkább a könyvek világába.
Az első lépések
Szerencséjére édesapjának korán feltűnt lánya különleges érdeklődése, és mindenben támogatta törekvéseit. Ezalatt ne csak azt értsük, hogy könyveket ajándékozott neki, vagy leült vele tanulni. Ennél sokkal többről volt szó: hozzásegítette Milevát, hogy lányként – a korban szokatlan módon – részletes oktatásban részesülhessen. Így 11 éves korától középiskolában, majd különleges engedéllyel egy fiúknak fenntartott gimnáziumban tanult, ahol még fizikaórára is járhatott. Manapság mindez nem tűnik nagy dolognak, de akkoriban hatalmas teljesítmény volt. Gondoljunk csak bele, hogy az első szerbiai lánygimnázium megnyitására egészen 1905-ig kellett várni, és még ez sem garantálta, hogy mindenki bekerülhetett.
Mivel Svájcban a felsőbb fokú tanulmányokat már akkoriban is engedélyezték nők számára is, Mileva 19 évesen Zürichbe költözött, először leérettségizett, majd megkezdte egyetemi tanulmányait. Erről az időszakról tudjuk, hogy Marić keményen dolgozott, hogy felérjen férfi csoporttársaihoz, szabadidejét azonban nem kizárólag tanulással töltötte, kiválóan énekelt és zongorázott, érdeklődött a szépirodalom, csillagászat és nyelvek iránt is. Apropó nyelvek, azt az apróságot gyakorlatilag minden szakirodalom elfelejti megemlíteni, hogy Mileva anyanyelve mellett kiválóan beszélt németül és magyarul is.
Mindaddig míg egy más test hatást sem gyakorol rá…
Marić 1896-ban iratkozott be a Zürichi műegyetemre matematika-fizika szakára azzal a céllal, hogy középiskolai tanári engedélyt szerezzen. Ezen az évfolyamon ő volt az egyetlen, az egyetem történetében pedig az ötödik nő, akinek sikerült felvételt nyernie. Képzelhetjük az örömöt, és büszkeséget, no meg az elszántságot, amivel célja felé menetelt. Egyetemi évei alatt az Engelbrecht panzióban lakott, mely egy nők számára fenntartott szállás volt. Olyan külföldi diákok éltek itt, akik többnyire olyan országokból érkeztek, ahol a nők felsőoktatása nem vagy csak korlátozottan volt engedélyezett. Itt ismerkedett meg élete legmeghatározóbb barátnőivel, Helene Kaufler-Savić és Milana Bota, akikkel több, mint 30 éven át szoros barátságot ápolt. A panzió valódi lakóközösség is volt, a lányok gyakran összejártak. Hétvégenként nagy kirándulásokat tettek a környező erdőkben, esténként pedig együtt zenéltek. Ilyen alkalmakkor Einstein is gyakorta megjelent, és hegedűvel kísérte játékukat. A Frau Einstein című regény szép bepillantást enged abba, hogy hogyan is nézhettek ki ezek az összejövetelek.
Apropó Einstein, Mileva ez idő tájt ismerkedett ismerkedett meg a fiatal, nem egészen 18 éves Albert Einsteinnel. Kapcsolatuk eleinte minden bizonnyal plátói volt, egyetemi csoporttársként, majd barátként tekintettek egymásra, és ez szelidült idővel szerelemmé. Azt gondolná az ember, hogy ennél szebb kapcsolatból nem is bimbózhatna szerelem. És valóban. Levelezéseik alapján szerelmük első éveiben minden téren boldoggá tették egymást. Nem csak érzelmileg, de szellemileg is egymásra tudtak hangolódni, ami két ennyire intelligens és tehetséges embernél elengedhetetlen. Maga Einstein is úgy jellemezte kapcsolatukat, hogy boldog, amiért “talált egy hozzá hasonló teremtményt, aki ugyanolyan erős és független volt, mint ő maga”.
Az ellentétek vonzzák egymást!?
Bár habitusban igencsak különböztek egymástól, Marić jó hatással volt Einsteinre. Mileva zárkózott, határozott, komoly lány volt, míg Albert szórakozott, bohém és spontán. Einstein leveleiben többször is utal rá, hogy Milevával könnyebben tud tanulni, rendszerezettsége hatalmas segítség számára. 1900-ban elérkezünk a záróvizsgához, amin Mileva meglepő módon megbukott. Az írásbeli jegyei kifogástalanok voltak, 4,7-es átlaggal zárta az évet (ami egyébként jobb, volt, mint Einstein átlaga), a szóbeli vizsgákon viszont nem teljesített jól. Nem találtam egyértelmű magyarázatot arra, hogy mi lehetett ennek a nagy különbségnek az oka. Egyesek szerint a személyiségéből adódóan írásban bátrabb volt, mások viszont arra utalnak, hogy neme miatt különböztették meg hátrányosan. Mindenesetre Marić nem esett kétségbe, hiszen nem ő volt az első akinek nem jött össze a záróvizsga elsőre. Úgy döntött, hogy a következő évben újra próbálkozni fog.
De mi a név? Mileva Marić?
Mileva az 1900-as év nyarát szerbiai otthonában töltötte. Az őszi szemeszterben tért vissza Zürichbe, és újult erővel vágott bele a tanulásba. Ezúttal nem az Engelsbrecht panzióba, hanem egy kis társasházba költözött, ahol Einstein nagyon-nagyon gyakori vendég volt. Helenének írt leveleiben felettébb boldognak jellemzte ezt az időszakot. Sokat írt Albertről, hogy mennyire boldogok együtt, de beszámolt közös tudományos munkájukról is.
Első közös kutatásukat ez év decemberében fejezték be, mely 1901-ben jelent meg Albert neve alatt az Annalen der Physikben. (Ez akkoriban Európa egyik vezető fizikai folyóirata volt.) Fontos, hogy ez volt az első tudományos cikk, melyet Einstein neve alatt publikáltak. A kérdés azonban jogosan merül fel:
Nade hol marad Mileva Marić neve?
Nos, több oka is volt annak, hogy lemaradt. Egyrészt ekkoriban a nőket nem vették annyira komolyan, hogy tudományos írásokhoz adhassák a nevüket. Azt is mondhatnánk, hogy a munka értékét “csökkentette” volna, ha Mileva neve is megjelenik. Másrészt Albertnek munkát kellett szerezni ahhoz, hogy össze tudjanak házasodni. S ahhoz, hogy bizonyítsa tudományos munkásságát és rátermettségét, egy tudományos szaklapban megjelent írás tökéletes eszköz volt. Ezért pedig Mileva boldogan hajlandó volt megtenni egy aprócska áldozatot. Az már nyilván egy másik kérdés, hogy Einstein utólag miért nem adta meg Marićnak a hozzájárulásához való elismerést.
Mindennek dacára Einsteinnek továbbra sem sikerült állást találnia, ezért kénytelen volt elköltözni szüleihez Milánóba. Ez nem csak azért volt nehéz döntés, mert így a szerelmesek távol éltek egymástól, hanem az Einstein család Milevához fűzödö viszonya miatt is. Ezt egyébként nyugodtan nevezhetjük egész egyszerűen rossznak. Különösen Einstein édesanyja tartotta nemkívánatosnak a kapcsolatukat, mert a lányt túl idősnek (három évvel) és túl intellektuálinak tartotta, s ennek tetejébe Mileva még csak nem is volt zsidó, sőt… szláv volt. Mindenesetre mivel nem került sor a lánykérésre, Albert és családja hosszabb rövidebb ideig szüneteltették a vitát.
Tervezni emberi dolog.
1901 tavaszán aztán a szerelmespár a Comói tónál tett “végzetes” kirándulást, mely megpecsételte a fiatal fizikus sorsát (Mileváét, nem Albertét). A lány teherbe esett, ami bár nem járt olyan társadalmi megvetéssel, mint mondjuk pár évtizeddel korábban, de a várandós hajadonokra még mindig rossz szemmel néztek. Úgy gondolták, hogy egy lány ezzel nem csak magára, hanem a családjára is szégyent hoz. Éppen ezért a párnak ki kellett valamit találnia. Albert, amint lehet talál egy állást, Mileva pedig sikeresen lezáróvizsgázik, ezek után összeházasodnak, és kész tények elé állítják szüleiket. Sajnálatos módon egyikből sem lett semmi. Einsteinnek az erősödő antiszemitizmus, és sajátságos csípős stílusa miatt nem sikerült munkát találnia, Mileva pedig másodjára is megbukott a vizsgán.
Ezekután nem maradt más hátra, minthogy a lány hazautazon szüleihez, hogy itt hozza világra első gyermekét, akinek sorsáról igencsak keveset tudunk. Ami biztos, hogy valamikor 1902-ben született Szerbiában, de a pontos hónap és nap nem ismert. Éppígy nem tudjuk az igazi nevét sem, Mileva és Albert leveleikben Lieserlként hivatkoznak rá. A gyermek további életéről szinte semmit nem tudunk, mintha eltűnt volna a föld színéről. A feltételezések szerint vagy örökbeadták, vagy egészen kiskorában meghalt skarlátban. Einstein valószínűleg soha nem is találkozott vele. 1903-tól kezdődően semmilyen formában, még levelezéseikben sem maradt fent említés a kislányról. Annyi azonban biztos, hogy Lieserl elvesztése maradandó hatást gyakorolt Mileva és Albert kapcsolatára.
Bern, Hans-Albert és a boldog tudós házaspár
Mileva és Albert végül 1903-ban házasodott össze, miután Einstein haldokló édesapja végre áldását adta rájuk. Albert Bernben kapott munkát, így a pár a svájci fővárosban telepedett le. Ezzel a fordulattal nemcsak Einstein diadalmenete kezdődött meg, hanem Mileva önálló tudományos tevékenységeinek hanyatlása is. Ekkortájt kezdték hétköznapjait egyre inkább a megszokott háziasszonyi teendők lefoglalni. Bár még nem beszélhetünk olyasmiről, hogy Marić teljesen elfordult volna a matematika vagy fizika világától. Ebben az időszakban még részt vett például az Akademie Olympiai klub gyűlésein, ami egy Einstein és barátai által alapított tudományos társulat volt. Valamint 1903-ban közreműködött egy elektromos feszültségek mérésére kifejlesztett gép elkészítésében.
Minden korábbi nehézség dacára házasságuk első évei boldogan teltek. Gyakran fogadtak vendégeket, akik álompárként jellemezték őket. Ilyen alkalmakkor nagy vacsorákat rendeztek, zenéltek és tudományos vitákat folytattak. Több levelezésből is tudhatjuk, hogy barátaik szerint a higgadt Mileva remekül ellensúlyozza a kiszámíthatatlan Albert hóbortjait. 1904-ben aztán megszületett első fiúk, Hans-Albert. Azonban a csecsemő mellett Mileva energiája egyre csak fogyott, hiszen a házimunka és gyereknevelés mellett, továbbra igyekezett férje tudományos munkásságában is tevékeny részt venni.
Az egyik a gyöngyöt, a másik csak a dobozt kapja.
A kicsi születése után Mileva bátyja, Milos meglátogatta az Einstein családott. S leveleiben ő is megemlékezett arról, hogy a pár éjszakába nyúlóan dolgozott különböző kutatásokon. Ilyen és ehhez hasonló beszámolók alapján véli az utókor, hogy Mileva több volt, mint szimpla feleség, s valójában tevékenyen részt vett Einstein sikereiben. A korabeli széles nyilvánosságtól ugyanakkor Marić soha nem kapott elismerést munkásságáért. Ez egyrészt fakadhatott Mileva háttérbe húzódó természetéből, másrészt Einstein szerfelett extrovertált és gyakorta önző hozzáállásából. Az utókor azonban számos kísérletet tett Mileva Marić elméleti fizikus reputánciójának rehabilitásában.
A kemény munka nemsokára meghozta gyümölcsét. 1905-ben Albert Einstein publikálta azt az öt tanulmányt (természetesen csak a saját neve alatt), melyek közül az egyik a relativitáselmélet alapjait képezte, egy másik pedig később Nobel-díjat is hozott neki. Einstein levelezéseiből tudjuk, hogy a következő években szinte minden gondolatát munkája töltötte ki, és ezért idővel feleségére és gyermekérre alig jutott érdemben ideje. Így Mileva – dacára a gyermeknevelés örömeinek – egyre gyakrabban érezte magát magányosnak, és a tudományokkal szemben háttérbe szorítottnak. Itt érdemes megállnunk egy percre, és belegondolni, hogy ha szellemileg teljesen egy szinten tudtak volna maradni, akkor vajon hogyan alakultak volna a következő évek.
Nemrég fejeztünk be egy nagyon jelentős tudományos munkát, amely a férjemet világhírűvé teszi.
Mileva Marić
A következő Mileva Marić részben…
Mileva Marić életének második felére fogok koncentrálni. Beszámolok arról, hogy hogyan is élt Marić, miközben férje világhírre tört. S hogy milyen következményekkel járt az első, valamint a második világháború a család életére. Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, akkor kövess Instagramon.
Források:
In Albert’s Shadow: The Life and Letters of Mileva Maric, Einstein’s First Wife by Milan Popovic and Mileva Einstein-Maric
Mileva Maric: Life with Albert Einstein by Radmila Milentijević
Frau Einstein by Marie Benedict
https://www.uni-heidelberg.de/de/universitaet/heidelberger-profile/historische-portraets/mileva-maric-die-fast-vergessene-einstein
https://www.thefreelibrary.com/The+professional+emancipation+of+women+in+19th-century+Serbia.-a0357472010
https://blogs.scientificamerican.com/guest-blog/the-forgotten-life-of-einsteins-first-wife/
https://www.deutschlandfunkkultur.de/mileva-einstein-vom-scheitern-in-der-physik-und-in-der-liebe-100.html
https://womenyoushouldknow.net/mileva-maric-einstein/
https://de.wikipedia.org/wiki/Mileva_Mari%C4%87
https://archive.org/details/amsonntagkussich0000unse/page/96/mode/2up
https://www.phrases.org.uk/meanings/behind-every-great-man-theres-a-great-woman.html