Január eleje, mint oly sokaknak, nekem is sokáig elég depis időszaknak számított. Ilyenkor intünk búcsú a karácsonyfának, a csillogó díszeknek, a soha véget nem érő ebédeknek és vacsoráknak… Elmúlik az a csiklandozó érzés, hogy valami csodálatos közeleg, az emberben ott tátong valamilyen üresség. Ezért is örültem nagyon, amikor Svájcba költözve felfedeztem a “háromkirályok süteményét”, mellyel már évek óta picit jobban kitolhatom az ünnepi időszakot. A háromkirályok kalácsa nem köthető szigorúan Svájchoz, Európa-szerte ismert, de én itt találkoztam vele először. S mivel szeretek sütni, kipróbáltam jó sok receptet, és azt hiszem rábukkantam a legtutibb variációra. Ha nem érdekel a sütemény történette, és rögtön neki is látnál a sütésnek, katt ide a receptért.
Mi is az a háromkirályok kalácsa?
A háromkirályok süteményét január 6-án, azaz Vízkeresztkor fogyasztják. Ez az egyik legősibb keresztény ünnep. A legenda szerint ezen a napon érkeztek meg a napkeleti bölcsek Betlehembe, később ezen a napon keresztelkedett meg Jézus, és első csodatétele is ehhez a naphoz köthető.
Magát a szent háromkirályok kalácsát Európa több országában is ismerik, nem pusztán svájci szokásról van szó. A helyi verzió egy virághoz hasonlít, tetején egy kartonból vagy papírból készült koronával. A leginkább édeskés kenyérhez, kalácshoz hasonló sütemény január elején elárasztja a svájci élelmiszer boltok, pékségek és cukrászdák polcait. Mindenhol, de tényleg mindenhol belebotlik az ember. Németül “Dreikönigskuchen”, franciául “Gâteau des rois”, olaszul pedig “la torta dei Re Magi”-nak hívják.
Miért olyan különleges ez a sütemény?
A háromkirályok kalácsa egy nagy középső részéből és az ezt körülölelő 6, 8 vagy 12 kisebb tésztagolyóból (vagy tésztadarab, tésztarész, nehéz rá megfelelő magyar szót találni) áll. A hagyomány szerint a külső, kerek tésztarészek egyikébe belesütnek egy műanyag király-figurát, vagy egy darab babot, mandulát, esetleg egy pénzérmét. Aki megtalálja az elrejtett apróságot felveheti a koronát, és egy napig király vagy királynő lehet. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a családtagoknak, kollégáknak egy napig teljesíteni kell kívánságait. A Svájc-szerte elterjedt szokás érdekessége, hogy egyes feltételezések szerint már a középkorban is létezett, akkoriban az a jobbágy, aki megtalálta az elrejtett tárgyat egy napig szabad volt. Manapság általában az a jellemző, hogy az adott személynek nem kell házimunkát végeznie, vagy lehet egy speckó kívánsága. A sütemény népszerűségét az is mutatja, hogy Svájcban évente 1,5 millió süteményt értékesítenek, ami nagyjából háztartásonként egy kalácsot jelent.
Háromkirályok kalácsa recept
Hozzávalók
- 500 g fehér liszt
- 1,5 teáskanál só
- 4 evőkanál cukor
- fél kocka élesztő (kb. 20 g, szétmorzsolva)
- 80 g vaj (puha)
- 3 dl tej
Díszítéshez
- 1 db bab, mandula, vagy bármi más, amit elrejtenél a sütiben (én egy üveggolyót választottam)
- 1 felvert tojás
- 2 evőkanál reszelt mandula
Elkészítése
- A lisztet, a sót, a cukrot és az élesztőt egy nagyobb tálban összekeverjük.
- A vajat és a tejet is hozzáadjuk, és puha tésztát gyúrunk belőle.
- Lefedve, szobahőmérsékleten kb. 1,5 órán át duplájára kelesztjük.
- A tésztából nyolc, egyenként kb 70 grammos részeket leválasztunk, és golyókat formázunk a részekből. Itt jön az a rész, hogy az egyikbe rejtsük bele a meglepinket (különösen fontos, hogy bármilyen apróságokat is választotok, jól tisztítsátok meg mielőtt elrejtitek a sütiben).
- A maradék tésztából egy nagy golyót formálunk, egy sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük, és a 8 kis golyót körben hozzányomkodjuk, majd még 30 percig hagyjuk kelni a tésztát
- Tojással, mandulareszelékkel, és egy kis cukorral megszórjuk (Svájcban erre van egy speckó nagyszemű cukor, de ezért már nem volt kedvem plusszban elmászni a boltba meg vissza).
- 30 percig 180 fokon sütjük (alsó sütéssel). Miután lehűlt, lehet is fogyasztani.
Ha bármilyen kérdésed vagy észrevételed van, ne habozz, írj nekem e-mailben, Instagramon vagy kommentben. Ha pedig még nem volt elég a hagyományos svájci ételekből, akkor katt ide a legjobb svájci fondü receptért.
Források:
https://www.zora.uzh.ch/id/eprint/49432/1/kuhn_archiv_volkskunde_2009_V.pdf
https://www.badische-zeitung.de/woher-die-tradition-der-dreikoenigskuchen-kommt–132123276.html?mode=in
https://www.watson.ch/schweiz/religion/493174700-warum-wir-den-dreikoenigstag-feiern-und-dreikoenigskuchen-essen
