Svájcban az ötödik évszaknak is nevezik, és kicsiket-nagyokat egyaránt vonz, Magyarországon viszont főként a gyerekek számára fontos esemény. Egyesek szerint egyházi ünnep, mások viszont ősi, pogány szokásokban keresik az eredetét. A beöltözés, így az álarcviselés és a színes dekorációk, konfettik azonban mindenhol elengedhetetlen részét képezik az ünneplésnek. Ennyiből talán már ki is találtátok (ha a címből nem volt egyértelmű), hogy ebben a blogposztban a svájci farsangi szokásokról lesz szó. Az ötletet tulajdonképpen a mikulásos bejegyzésem adta, rengeteg pozitív visszajelést kaptam, így arra gondoltam, hogy a svájci farsang történetének is utánajárok kicsit.
- Mikor is van farsang?
- A farsang története
- Na de miért a zajongás és a beöltözés?
- Szokások Svájcban
- A legnagyobb svájci karneválok
Mikor is van farsang?
Mielőtt beleásnánk magunkat a farsang eredetének részleteibe, elsőként érdemes tisztáznunk, hogy mikor is van a farsangi időszak. Nem csak az ünnep mozgó jellege miatt tartom fontosnak, hogy erről beszéljünk, hanem azért is, mert úgy tűnik, hogy ahány ház, annyi szokás. Függően attól, hogy milyen nyelven kerestem rá, mindig más választ kaptam. A pontos dátum és a szokások országonként, de régiónként is jelentősen eltérhetnek, s ez tükröződik az ünnep különböző elnevezéseiben is (Fasching, Fasnacht, Karneval). Magyarországon például néhány forrás szerint vízkereszt után kezdődik, és hamvazószerdával ér véget. Svájcban viszont november 11-én kezdődik, és egyes helyeken hamvazószerdán, máshol pedig egy héttel később ér véget. Ami azonban mindenütt egybevág, hogy a farsangi ünnepi időszak nagyböjt előtt, tehát februárban éri el csúcspontját. Az eltérések valószínűleg az ünnep keresztény és ősi, pogány gyökereiben keresendőek, de egészen pontos magyarázatot nem találtam rá.
A farsang története
Egyes feltételezések szerint a farsang eredete egészen 5000 évvel ezelőttig nyúlik vissza. Az első városi kultúrákkal rendelkező országokban ugyanis már ekkortájt is tartottak a tavasz ébredéséhez, és a tél elűzéséhez kapcsolódó ünnepségeket. A rómaiak pedig decemberben még színes felvonulásokat is tartottak Szaturnusz tiszteletére. A mai formájában létező farsang azonban nem köthető pusztán pogány szokásokhoz, erősen kapcsolódik katolikus keresztény hagyományokhoz is.
Az ünnep vallásos töltetét valószínűleg a késő középkorban nyerte el, amikor is megjelent a nagyböjt. A korabeli ember sokkal szigorúbban betartotta a különböző vallási előírásokat, így a 40 napos böjtöt is. Azt is mondhatnánk, hogy a farsang ezt, a húsvétot megelőző időszakot „vezeti fel”. Tulajdonképpen ez volt az utolsó alkalom arra, hogy ősanyáink és ősapáink jól kitombolják és degeszre tömjék magukat, mielőtt kezdetét vette volna a böjti időszak önmegtartóztatása és befeléfordulása.
Na de miért a zajongás és a beöltözés?
Mint oly sok más ünnepnek, a farsangnak is erős kötődése van a természethez. Az évszakok ciklikus váltakozása mindennél jobban meghatározta felmenőink életének ritmusát. Az évszázadokkal ezelőtt élt ember sokkal szorosabb kapcsolatban állt a természettel. Nem csak félte, de tisztelte is a különböző természeti erőket, hiszen megélhetése nagyban függött ezektől. Épp ezért – nem meglepő módon – tartott tőle, hogy a gonosz téli szellemek és démonok hátráltathatják a bőséget hozó tavasz beköszöntét. Így kapcsolódik a farsangi időszakoz a sok ijesztő jelmez és a nagy zajt keltő kiegészítők. Úgy tartották, hogy ezek nem csak elűzik az ártó szellemeket, de segíthetnek a természetnek felébredni téli álmából.
A következő logikus kérdés nyilván az, hogy miért öltözik be az is gonosznak, aki amúgy el akarja űzni az ártó démont. A megoldás sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk… Egész egyszerűen arról van szó, hogy az emberek csak úgy mertek kiállni ellenfeleik ellen, ha maguk is felvették a gonosztevők rút alakját, s szinte eggyé váltak jelmezeikkel.
Farsangi Szokások Svájcban
Mint minden másnak, így a farsangi szokásoknak is ezer arca van Svájcban. A helyi ünnepségeket február elejétől a hónap végéig régiónként és városonként eltérő időpontokban rendezik meg. A teljes listát a myswitzerland.com-on lehet szemezgetni (én biztosan ellátogatok a berni, bieli és zürichi ünnepségre). Ami nagyjából mindenhol megegyezik, hogy a farsangi ünnepségek idejére a települések színpompás ruhát öltenek, és a helyiek fergeteges karneválokkal búcsúztatják a zimankós hónapokat. Az ovikban, bölcsikben és alsó tagozatokban a gyerekek a magyar szokásokhoz hasonlóan jelmezbe bújnak. Viszont itt nem csak az óvoda vagy iskolaépületen belül vonulnak fel a gyerekek, hanem gyakran a város vagy falu főutcáján is.
A másik érdekesség, hogy Svájcban nem csak a gyerekek öltöznek be, a felnőttek is jelmezekbe bújnak, és részt vesznek a farsangi felvonulásokon. Amit nagyon imádok, hogy itt a résztvevők tényleg komolyan veszik a dolgot, nem csak egy béna hajpántot raknak fel, hanem teljesen jelmezbe bújnak. Ezt azonban ne úgy képzeljük el, mint otthon az oviban, hogy egymás után vonul a katona, tündér, orvos és Pókember. Sokkal inkább a mohácsi búsójáráshoz tudnám hasonlítani az egészet. A maszkok és ruhák ijesztő, sokszor groteszk hatást nyújtanak. Az emberek pedig kezükben zajkeltő eszközökkel, például fazekakkal, fakanalakkal és kereplőkkel vonulnak az adott város vagy falu főutcáján. Sookhelyütt Guggenmusikot is játszanak, amely egy ritmikus zene rézfúvósokkal, dudákkal és dobokkal. Az ünneplés gyakran napokig tart és igazi fesztiváli hangulat uralkodik, minden tele van tarka dekorációkkal, az utakat, járdákat szinte nem lehet látni a sok konfetitől.
A legnagyobb svájci karneválok
A bázeli karnevál
Bázel az országon belül is különleges státuszban van, ugyanis az évszázadok óta uralkodó protestantizmus ellenére is ünnepli a farsangot. S nem csak, hogy ünnepli, de a bázeli karnevál az ország legnagyobb és leghíresebb farsangi ünnepsége. A hamvazószerdát követő hétfőn pontosan hajnali 4 órakor kezdődik az ún. Morgestraichal, és 72 órán át tart. Ilyenkor lekapcsolják a közvilágítást, az egyetlen fényforrást a farsangi felvonulók és lámpásaik adják. Ha csak egy farsangi felvonulásra szeretnél elmenni, mindenképp a bázeli legyen az.
A Rabadan Bellinzonában
A Rabadan Ticino kanton fővárosában, Bellinzonában kerül megrendezésre, és a szó maga zajt jelent (ez elég árulkodó a fentiek fényében 🙂 ). Az ünnepség a nagyböjt előtti csütörtöktől számítva 6 napig tart. A karnevál hagyományosan azzal kezdődik, hogy a polgármester átadja a város kulcsát Őfelségének, Rabadan királyának, és a következő napokban a bolondok uralják Ticino fővárosát. A bázeli farsangi karnevál után 150.000 résztvevővel ez a második legnagyobb Svájcban. S ami szerintem a legjobb, hogy a szokásos felvonulások mellett ínycsiklandozó rizottót és luganighe-t (ez egyfajta sertéskolbász) is osztanak az óvárosban. Részletes tudnivalókat katt ide.
A berni mackófelszabadító-ünnepély
A berni karnevál nagyon rövid idő alatt Svájc harmadik legnagyobb farsangi eseményévé vált. A hamvazószerdát követő csütörtökön kezdődik, amikor is 111 nap után a Käfigturmban szundikáló medvéket felébresztik téli álmukból. S a medvefelszabadítás (azaz németül a „Bärebefreiig”) után egyből el is kezdődik a három napig tartó ünneplés, amit szombaton délután egy tarka farsangi felvonulással zárnak. Bővebb információkat itt és itt találtok.
Források:
https://www.henniez.ch/de-ch/naturverbundene-braeuche-als-ursprung
https://www.bern.com/de/aktuelles-events/veranstaltungen/detail/berner-fasnacht
https://www.bellinzonaevalli.ch/en/events/details/Rabadan-Carnival-in-Bellinzona/137977.html
