Rendhagyó módon ebben a blogposztban nem egy várost, hanem egy régiót, Brig Simplon vidékét szeretném bemutatni nektek. Mivel nagy területről van szó, meg sem kísérlem az egészet bemutatni, inkább egyfajta bakancslistát állítottam össze. Igyekeztem időjárástól függetlenül izgalmas szabadidős tevékenységeket összeválogatni, hogy átfogó képet kaphassatok a környékről. A legtöbb információt egyébként a Glacier expresszről szereztem be. Nagyjából hasonlóan kell elképzelni, mint egy hop-on hop-off buszon: egy fülhallgatón keresztül mesélnek a környék nevezetességeiről. Ezeknek jártam egy kicsit jobban utána, és végül a következő 10 +1-es listát állítottam össze:
- Brig városa
- Kaspar Stockalper, a dúsgazdag vállakozó és politikus
- Simplon-hágó
- César Ritz, a kecskepásztorból lett hotelmágnás
- A simploni kecskék
- Az imádkozással szabályozott Aletsch-gleccser
- A gondói aranybánya
- A Cordon Bleu legendája
- A raclette eredettörténete
- A legnagyobb alpesi termálstrand, Brigerbad
+1 Glacier Express
Röviden Brig Simplon régiójáról
Brig Simplon régiója Svájc déli részén található, Wallis kantonban. A terület a két alpesi kisváros Brig és Simplon között terül el, magánban foglalja a Simplon-hágót, és egészen az olasz határig elhúzódik. A régió egész évben kedvelt turista célpont, sípályákban, túraútvonalakban gazdag, és még a Glacier expressz is áthalad rajta.
1. Brig városa
Elsőként rögtön az egyik névadó városkát, Briget szeretném a figyelmetekbe ajánlani. A festői alpesi város a Rhone folyó mentén, a Simplon hágó lábánál fekszik, innen ered a régió neve ‘Brig Simplon’. A terület már egészen a bronz kor óta lakott volt, de később a rómaiak is építettek a völgyön áthaladó utat. A mai városképet a 17. században felhúzott épületek határozzák meg. Ezek közé sorolható a Stockalper-palota, a Sebastián-kápolna vagy a jezsuita kollégium (egyébként ilyen sorrendben is ajánlom felkeresni a nevezetességeket :). Mivel Brig nem egy dimbes-dombos város, pár óra alatt kényelmesen be lehet járni. Azoknak is ajánlom, akik nem szeretnek túrázni, vagy kimerítő sétákat tenni. A nap lezárásaként érdemes az egyik étterem teraszán meginni egy pohár helyi bort, és megkóstolni valamelyik helyi ínyencséget (ezekről a későbbiekben még írok).
2. Kaspar Stockalper, a dúsgazdag vállakozó és politikus
Kaspar Stockalper, vállakozó és politikus, a 17. században élt Brig városában. Főként építkezéseiről híres, az ő nevéhez fűzödik például Brig legtöbb barokk épülete, valamint a Simplonon átvezető Stockalperweg. Kormányzóként gyakorlatilag korlátlan hatalommal bírt a régióban: ő volt a törvényhozás, a végrehajtó és a bírói hatalom legfőbb vezetője.
A teljes simploni árukereskedelmet monopolizálta beleértve a kulcsfontosságú sókereskedelmet is. Azonban, hogy ezt a rendszert fenntarthassa rengeteg emberre volt szüksége. Hatalma csúcsán egész pontosan mintegy 5000 embert foglalkoztatott, miközben a városnak akkoriban csak 900 lakosa volt. Uralkodása során 2 millió wallisi fontot érő vagyonra tett szert. Csak viszonyításképpen ez annyira sok pénzt jelentett, hogy ebből akkoriban annyi tehenet lehetett venni, hogy ha azokat egymás mögé állítjuk, akkor egy 270 kilométeres ‘tehénláncot’ kapunk. Ezek után nem csoda, hogy a környék tehetősebb családjainak egy idő után elege lett Stockalperből, szövetségre léptek ellene, és Domodossolába száműzték. Egyébként a történetét a Stockalper átjáró honlapján egy elég király videóban részletesebben is bemutatják (németül beszélők előnyben), de Brigben a Stockalper kastély múzeumában is bemutatják a gróf életét.
3. Simplon-hágó
A Simplon-hágó az egyik leggyönyörűbb alpesi útvonal Olaszország felé. Történetéről nagyon röviden: az átjárót már a kőkorszakban is ismerték, azonban a 17. századig főleg csempészek és zsoldosok használták. A 18. században aztán az imént említett Kaspar Stockalper színre lépett, és elkezdte kiépíteni a ma is ismert útvonalat.
Brigben egy ingyenesen látogatható kiállítás részletesen végigvezeti az érdeklődőket az átjáró történetének legfontosabb állomásain. Azoknak, akik pedig inkább élőben érdekelne az átjáró: napjainkban már számtalan túraútvonalon be lehet járni, de vonattal is keresztül lehet utazni rajta. Nyáron érdemes felkeresni a Rotel- és Hopschusee-tó környékét, télen pedig természetesen a síelés szerelmeseinek kedvez a környék.
Végezetül pedig az igazán hardcore túrázok figyelmébe ajánlanám a Stockalper túraútvonalat. Ez egy 35 kilométer hosszú út, amelyet megőriztek 17. századi öszvérútvonali minőségében, s Brigből a Simplon-hágón át lehet eljutni Gondóba (itt vannak az aranybányák). Az útvonal három nap alatt könnyen bejárható, a Simplon-hágón és Simplon faluban való éjszakázással. Az igazán vállalkozó kedvűek pedig egészen Domodossoláig folytathatják a túrázást.
4. César Ritz, a kecskepásztorból lett hotelmágnás
Brig Simplon régiójából származik Ritz César, a világhírű szállodalánc alapítója. Ritz 1850-ben született Niederwaldban szegény paraszti családba. Tizenhárom gyermek közül ő volt a legfiatalabb, így elég hamar kénytelen volt megtanulni, hogy mit is jelent a kemény munka. Dolgozott többek között kecskepásztorként és pincérként is, viszont apja ‘lustasága’ miatt inkább kivette az iskolából. 17 évesen aztán elege lett az atyai szigorból, és Párizsba költözött, ahol kezdetben cipőpucolóként, majd portásként és szobapincérként dolgozott. Az 1890-es évek végére (még 50 éves sem volt :O ) már Rómában, Biarritzban, Monte-Carlóban, Luzernben, de még Kairóban is voltak szállodái. Életét és munkásságát jobban megismerhetjük egy 5 kilométer hosszú, Niederwaldból Blitzingenbe vezető túraútvonalon, valamint a Stazion Ritz múzeum kiállításán keresztül. Infók a túráról itt, a múzeumról pedig itt.
5. A simploni kecskék
Nos, nem csak jeles alakoknak ad otthont Brick Simplon régiója, hanem a simploni kecskéknek is. S ha éppen azon gondolkoznál, hogy miért is emelek ki egy kecskefajtát a nevezetességek közül, akkor csak lapozgasd át a lenti albumot.
Egészen összetéveszthetetlen látványt nyújtanak, úgyhogy biztosan tudni fogjátok, hogy éppen a ‘jó’ kecskét bámuljátok-e. Sajnos manapság az erősen veszélyeztetett fajok közé tartozik, olyannyira, hogy már többször kihaltnak tekintették. Úgyhogy ha találkoztok is velük, akkor csak óvatosan! Mindent a szemnek, semmit a kéznek, ha lehet, akkor inkább ne piszkáljátok őket.
6. Aletsch-gleccser – Az imádkozással szabályozott Gleccser
Az Aletsch-gleccser a Berni-Alpok keleti részén található, 23 km hosszú, és ezzel az Alpok legnagyobb gleccsere. Ennyit talán előljáróban a gleccser méreteiről, térjünk át egy kicsit méreteinek történetére.
Az Aletsch-gleccserről tudni kell, hogy (mint megjegyzem minden gleccser) évszázadokon át egyre csak nőtt és nőtt, veszélyeztetve ezzel a környező falvak fennmaradását. A 17. századra odáig fajult a helyzet, hogy a környék lakói úgy érezték tenniük kell valamit a gleccser fenyegetése ellen. A megoldásuk nagyon egyszerű volt, úgy döntöttek, fogadalmat tesznek Isten és a világ előtt, hogy erényesen élnek, és imádkoznak azért, hogy a gleccser ne növekedjen tovább. A fogadalmat még a pápa is megáldotta, és a környék lakói évente egyszer körmenetet és közös imádkozást tartottak a gleccser növekedése ellen. Napjainkban úgy tűnik, hogy ez annyira bevált, hogy a gleccser nem, hogy nem növekszik, de kritikus mértékig elkezdett visszahúzódni. A környék lakói úgy érezték megint tenniük kell valamit, ezért Fiesch plébánosa ismét áldást kért a pápától (2010-ben meg is kapta), hogy mostantól a gleccser növekedéséért imádkozhassanak. Meglátjuk, hogy mennyire válik be…
Az Aletsch-gleccser környéke számtalan szabadidős tevékenységet kínál, s bár nem vagyok az imádkozás ellen, azt még az egyházi vezetők is elismerik, hogy a gleccser olvadásához a globális felmelegedés is nagyban hozzájárult. Éppen ezért nem vagyok benne biztos, hogy jó darabig turistáknak kellene elárasztani a gleccser közvetlen környékét. Mindenesetre, ha szeretnétek közvetlen közelről megnézni a gleccsert, akkor ezen a honlapon számos hasznos információt találhattok.
7. A gondói aranybánya
Gondo egy kicsi hegyi falucska, mely Wallis kanton legrégebbi aranybányájának otthona. Úgy tartják, hogy már a már a római korban is bányásztak aranytartalmú érceket a környéken, később pedig 1550 körül is említést tesznek a völgy aranybányáiról. Hivatalosan azonban először 1660-tól kezdve ismertek az aranylelőhelyek, amikor is – naná, hogy – megjelent a színen Kaspar Stockalper. Hallván a nagy aranykészletekről, felvásárolta azt a területet, amelyen ma az egykori Gondo aranybánya áll. Megépíttette az aranybányászathoz szükséges létesítményeket, és a kitermelt ércet bányászokkal szállítatta el.
Az 1800-as évek végén a kor technológiai újításai – új kötélpálya, elektromos erőmű, vízerőmű – nagyobb méretű munkálatokat is lehetővé tettek. Ennek köszönhetően a gondói aranyláz csúcsán, másfél év alatt 5191 tonna aranyércet dolgoztak fel. Na és mi a helyzet napjainkban? 1993-ban a Svájci Geotechnikai Bizottság nyersanyagleltára szerint az 50%-ban még mindig aranyat tartalmazó ércjáratokban mintegy 250 000 tonna feldolgozható érc, és becslések szerint ugyanennyi ki nem fejtett ércjárat van. A környék manapság főként turisztikai látványosságként szolgál, a látogatók számos programon keresztül ismerhetik meg az aranylelőhely történetét. Vannak vezetett túrák a bányákban, de a folyókban, patakokban még az aranymosást is ki lehet próbálni.
8. A Cordon Bleu legendája
A legenda szerint kétszáz évvel ezelőtt Brig Simplon régiójában, egészen pontosan Brigben “találták fel” a Cordont Bleu-t. Hogy érzékeltessem mennyire fontos a téma, muszáj megjegyeznem, hogy a francia szlengben az igazán jó szakácsokat Cordon bleu-nek nevezik. Szóval ha másért nem is, legalább azért kötelező megkóstolni a környékbeli Cordon bleu-t, hogy tudjatok mihez viszonyítani topszakácstémakörben.
De kanyarodjunk is vissza a Cordon bleu történetéhez. A legenda úgy tartja, hogy kétszáz évvel ezelőtt egy harmincfős csoport foglalt asztalt vacsorára egy brigi étterembe, s a szakácsnő ennek megfelelően rendelt húst. Aznap este viszont hirtelen egy második csoport is megjelent bejelentés nélkül vacsorára, de a sertéshús csak egy csoportnak volt elég. Ezért a szakácsnőnek minden leleményességét be kellett vetnie: A sertéskarajt úgy vágta fel középen, hogy a kés ne hatoljon át teljesen a húson, és megtöltötte sonka- és sajtszeletekkel. S hál’ Istennek, így már mindkét csoport számára volt elegendő vacsora. Lenyűgözű leleményesség 🙂 Az eredeti recept elérhető ezen a honlapon, de ha a környéken jártok, akkor mindenképpen érdemes ellátogatni valamelyik helyi étterembe.
9. A raclette eredettörténete
Bizony-bizony úgy tartják, hogy egy másik világhíres étel, a raclette is Brig Simplon régiójából származik. Annyira nem izgi az eredettörténete, mint a Cordon bleu-nek, ennek ellenére mára már az egész világon ismerik a wallisi specialitást. A legenda szerint, Léon, egy wallisi borász egy hideg napon egy darab sajtot melegített a nyílt fatűz fölött, a sajt megolvadt, és voilá, meg is született a raclette.
A sajtolvasztás egyébként már az 1500-as években ismert volt Wallisban. Maga a raclette szó a „racler” szóból származik, ami a helyi francia dialektusban „kaparást” jelent. A tűzön való olvasztás után ugyanis a sajtot óvatosan lekaparják a sajtkerékről. A régióban gyakorlatilag bárhol lehet raclettet enni, nem tudom elképzelni, hogy valamelyik étteremben rosszul készítenék el. Mindenesetre mi ebben a brigi étteremben kóstoltuk meg.
10. A legnagyobb alpesi termálstrand, Brigerbad
Meleg nyári napokon érdemes ellátogatni Brigerbadba, ami az Alpok legnagyobb szabadtéri termálfürdője. Sőt, itt található a leghosszabb alpesi vizicsúszda is, ami 182 méter hosszú és 23 méter magas – én természetesen nem mertem kipróbálni.
Egy kis történelem…
A Brigerbad melletti forró forrásokat állítólag már a rómaiak is nagyra értékelték. A fürdő a 16. században élte virágkorát, amikor jelentős bővítéseket hajtottak végre: új fürdőkabinokat és fogadót építettek, a kertet pedig sétautakkal és szőlővel alakították át. Aztán a 17. században természetesen itt is felbukkant ambíciózus Kaspar Stockalper barátunk. Ekkoriban alagútomlások és a Rhone áradása betemette a termálforrásokat, és sárral töltötte meg a fürdőkunyhókat. Ez persze nem tántorította el Stockalpert, és megbízta az embereit, hogy ássanak új forrásokat, és telepítsenek új fürdőhelyeket. Jelenlegi formáját egy 1996-os és egy 2014-es átalakítás során nyerte el. Mi nyáron jártunk a fürdőben, de hidegebb hónapokban is ajánlom, mert Brigerbadnak nagyon klassz Spa és Wellnes részlege van. Fedettuszoda, barlangfürdő, számos gőzkabin, szauna, szóval minden, amire az embernek egy pihentető wellnes hétvégén szüksége lehet.
+1 Glacier Expressszel a Brig Simplon régióba
A Glacier Express vitathatatlanul a világ egyik legszebb vasútvonala, amely a svájci alpokon keresztül közlekedik, és a híres üdülőhelyeket St Moritz/Davost és Zermattot köti össze. Különlegessége, hogy zavartalan kilátást tesz lehetővé a tájra, mivel a szerelvények teteje is üvegből készült. A listára plussz egyként azért került fel, mert Brig Simplon vidékén is áthalad, és ha már erre jár az ember, akkor érdemes kipróbálni. Nagyon hangulatos tud lenni egy ilyen vonatút. Képzeljük csak el! A vonat épp áthaladt egy nagy viadukton, mi pedig kezünkben egy pohár borral bentről csodáljuk a festői tájat. Balra havas hegytetők, vízesések, jobbra lankás zöld vidék legelésző tehenekkel. A Glacier Express első és másodosztályú kocsikkal közlekedik, saját konyhája és van, és függetlenül a kocsiosztálytól mindenkit a helyén szolgálnak ki.
Ami nekem még nagyon tetszett, hogy kaptunk egy welcome csomagot térképekkel, brossúrákkal, kézfertőtlenítővel, mézes keksszel és fülhallgatóval. Igen, fülhallgatót is kaptunk, ugyanis, mint egy hop-on hop-off buszon, ezen kerersztül osztanak meg az utasokkal érdekességeket a különböző régiók történetéről. Végezetül azt azért szeretném megjegyezni, hogy sima vonatok is közlekednek a régióban, és azokra ellentétben a Glacier Expresszel nem kell helyjegyet venni. A GA viszont mindkét esetben érvényes, így ha a Glacier Express helyjegyért ezért nem szeretnétek plussz 39 frankot fizetni, akkor a menetrendszerinti vonatokat is nyugodtan igénybe vehetitek. Bővebb információ jegyekről és magáról a vonatról itt.
Források:
