Az valószínűleg mindenki számára világos, hogy az angolszász országokban karácsonykor Santa Claus, azaz magyarr a Télapó vagy Mikulás hozza az ajándékot. És talán az sem okoz túl nagy meglepetést, hogy Magyarországon december 6-án érkezik a Mikulás, és december 24-én a Jézuska és/vagy az angyalkák. Na de mi a helyzet Svájccal? Itt kit kell várni, és mikor? Milyen szokások terjedtek el karácsony tájékán Svájcban? A mai bejegyzésben ennek jártam utána.
1. Ajándékozás Svájc németül beszélő területein
2. A francia nyelvű Svájc
3. Tessin, azaz az olasz rész
4. Mi az oka a különbségeknek?
Amikor a férjem családjának először meséltem, róla, hogy nálunk a Jézuska (a mi családunkban jelentős angyalkás segítséggel) hozza az ajándékot karácsonykor, nagyon kikerekedett a szemük. Nem igazán állt össze a fejükben a gondolat, hogy nem egy megtermett, őszes hajú ember, hanem egy kisbaba szállít ajándékokat. (Mert hát, hogy máshogy fordítanád le azt, hogy Jézuska angolra, ha nem úgy, hogy baby Jesus 😀 ) Mindeközben én is baromira meglepődtem, mert azt gondoltam, hogy hasonlóan Ausztriához és dél-Németországhoz náluk is a Christkind – azaz a Jézuska – hozza az ajándékokat. Ezért tulajdonképpen nem értettem, hogy mit nem értenek. Igazam is volt, meg nem is. A decemberi ajándékozás hagyománya épp úgy (nyelv)területenként változó, mint oly sok minden más Svájcban.
Ajándékozás Svájc németül beszélő területein
A rendelkezésemre álló források alapján a svájci német tradíciók elsőre nagyon hasonlónak tűntek a magyar karácsonyi szokásokhoz. A valóság azonban ennél kicsit árnyaltabb. A forrásaim szerint, Svájc németül beszélő területein december 24-én, Szenteste a Jézuska hozza az ajándékokat. Hazánkhoz hasonlóan December 6-án pedig a Mikulás, vagy ahogy itt nevezik Samichlaus érkezik puttonyában minden jóval: többnyire mandarinnal, mogyoróval és persze sok-sok csokoládéval.
Érdekesség, hogy neki is van kísérője, akit Schmutzlinak vagy Butzlinak hívnak, és engem erősen emlékeztet a mi krampuszainkra. A különbség talán annyi, hogy a helyi krampusz nem egyszerűen virgácsot ad a rossz gyerekeknek, hanem fogja és beletömi őket a zsákjába, és elviszi őket. Valahogy számomra nagyobb motivációnak tűnik, hogy ne rosszalkodjanak a gyerekek, mint egy csokor aranyszínűre festett faág (igen, a virgácsra gondolok). Mindenesetre a svájci gyerekek még az utolsó pillanatban is “meg tudnak menekülni”, ha énekelnek valami szépet vagy elmondanak egy verset Samichlausnak. Egyszerű, mint az egyszeregy, nem igaz? Legalábbis az interneten fellelhető németnyelvű források alapján. Én azonban elkezdtem gyanakodni, és csináltam egy kis felmérést a svájci német ismerőseim körében.
Az ismerőseim beszámolói alapján a helyzet korántsem ennyire letisztult és egyszerű. Abszolút nem lehet kijelenteni, hogy karácsonykor mindenkinél a Jézuska, december 6-án pedig a Mikulás hozza az ajándékokat. Sokaknál például egy mikulásszerű alak érkezik kétszer, az egyiket gyakran Samichlausnak hívják, ő az, aki apróságokkal lepi meg a gyerekeket december 6-án (jellemzően az óvodákban, munkahelyeken), míg a Weihnachtsmann december 24-én járja az országot. Luzernben pédául a Samichlaus egy püspökhöz hasonlít (tehát Szent Miklóshoz), míg Zürichben inkább az amerikai télapóhoz közelít a megjelenése. Mindenesetre nem tűnik úgy, hogy ez bárkit is zavarna. A lényeg, hogy mindegyik variáció ajándékokat hoz.
Karácsony a francia nyelvű Svájcban
A franciául beszélő területeken – azaz nagyjából az ország észak-nyugati területein – szintén létezik egy télapószerű figura. Őt Saint Nicolas-nak hívják, és december 6-án apróságokkal lepi meg a gyerekeket. December 24-én Père Noël hozza a karácsonyi ajándékokat, őt karácsonyapónak fordítanám, és megdöbbentő hasonlóságot mutat a Mikulással. Próbáltam rájönni a különbségre, de a francia területekről származó ismerőseim sem igazán tudtak segíteni. Szóval fogadjuk el, hogy két nagyon hasonló alak eltérő méretű ajándékokkal járja ezeket a kantonokat két különböző időpontban.
Fribourgban például nagy hagyománya van Szent Miklósnak, hiszen ő Fribourg város katedrálisának névadója is. December első szombatján a Mikulás a Szent Mihály kollégiumból kel útra, hogy apróságokkal ajándékozza meg a helyi gyerekeket. Hasonlóan a német részhez, itt is van segítője, akit Père Fouettardnak hívnak, és ő az, aki a rossz gyerekeket korbácsolással bünteti meg. Az ünneplés lezárásaként a Mikulás a katedrális erkélyéről mond beszédet. Másik érdekesség, hogy a Svájci Posta adatai alapján az ország franciaajkú területéről érkezik a legtöbb levél karácsonykor (közel 58 százaléka a leveleknek), melyet a gyerekek Père Noëlnek címeznek. Egyébként ez aligha meglepő, hiszen innen ered a hagyomány, hogy a gyerekek képekkel és jókívánságokkal díszített leveleket és kívánságlistákat küldenek a Mikulásnak.
Tessin, azaz az olasz rész
Tessin kantonban – nem meglepő módon – leginkább olasz hatások érződnek a karácsonyi hagyományokon. December 24-én este sok helyen kisebb felvonulásokat, betlehemezéseket tartanak. Éjjel pedig gyakran éjféli misére járnak a családok. Ennek megfelelően az ajándékozásra december 25-én reggel kerül sor, melynek háttérében a Babbo Natale vagy Gesù Bambino áll. Mindebből én arra következtetek, hogy a Babbo Natale vagy Gesù Bambino az amerika hagyományban élő Santa Claussal egy időben, december 24-ről 25-re virradóra járhatja körbe a vidéket. A Pranzo di Natale-ra, azaz a karácsonyi lakmározásra is december 25-én kerül sor. A Panettone nevű karácsonyi kenyér elengedhetetlen része az ünnepi asztalnak, ez tulajdonképpen egy gyümölcskenyér mazsolával és kandírozott gyümölcsdarabkákkal.
A fenti szokásokban talán senki nem talál semmi egetrengetően furcsát, azonban a svájci olaszoknak van egy igencsak különleges hagyományuk. A Tessin kantonban élő gyerekeket ugyanis január 6-án felkeresi Befana, egy csúf, de jóindulatú boszorkány, aki akárcsak a Mikulás, apróságokkal érkezik. Befana egyébként az olasz folklór egyik meghatározó alakja. A legenda szerint Befana a pásztorokkal együtt értesült Jézus születéséről, és szeretett volna velük tartani a betlehemi jászolhoz. Viszont a pásztorok végül nélküle indultak útnak, mert Befana ki akarta magát csinosítani az alkalomra, és túl sokáig készülődött. Így kénytelen volt egyedül felkerekedni a Kisjézus keresésére. A legenda szerint Befana azóta is a vidéket járja, és minden kéményen ajándékot dobál be a gyerekeknek annak reményében, hogy a Kisjézus is köztük van. Egyes források szerint innen ered a szokás, hogy a gyerekek cipőt vagy zoknit akasztanak a kémény vagy kandalló alá.
Mi az oka a különbségeknek?
A válasz tulajdonképpen elég egyszerű. A különbségek oka az eltérő kulturális és vallási sajátosságokból fakad. A német és francia nyelvterületeken a mai karácsonyi szokások a reformáció előtt egészen máshogy néztek ki. A gyerekeket például csak december 6-án ajándékozták meg, és ezt a napot nevezték Samichlausentagnak, amikor is a Mikulás hozott apró ajándékokat a jó gyerekeknek. Ekkor még a karácsony szigorúan egyházi ünnepnek számított. Később aztán, mivel a reformáció elutasította a szentek – beleértve Szent Miklós – tiszteletét, az ajándékozás Jézus Krisztus születésnapjára tolódott. Innen pedig már csak egy ugrás, és mindenféle értelemben megszületik a Jézuska, mint ajándékhozó alakja. Manapság viszont a globalizáció és a fogyasztói társadalom hatására egyre inkább kezd a télapó javára visszaszorulni.
Ha valakit kihagytam volna a fenti felsorolásból, vagy esetleg ti teljesen máshogy ünnepeltek, akkor üzenjetek nekem a honlapon keresztül, kommentben vagy Instagramon.
Források:
https://www.tagesanzeiger.ch/das-christkind-koennte-verschwinden-574824067973
https://blog.nationalmuseum.ch/2019/12/christkind-oder-samichlaus/
https://www.auswandern-schweiz.net/blog/345-so-feiert-die-schweiz-weihnachten
https://www.zuerichfamilie.ch/N98390/samichlaus-weihnachtsmann-oder-christkind.html
https://www.nzz.ch/befana-und-panettone-ld.832546
https://seniorweb.ch/2021/12/04/woher-kommt-eigentlich-der-weihnachtsmann/
https://post-medien.ch/fr/quand-le-pere-noel-trouve-de-laide-a-cadenazzo/
https://baernerbaer.ch/thema/steve-von-bergen-und-simon-moser-spielen-schon-mal-samichlous/
https://www.csmfr.ch/www-de/Rund-um-die-Schule/Sankt-Nikolaus
https://www.st-nicolas.ch/de/la-saint-nicolas/rede
https://www.fribourgregion.ch/de/freiburg/veranstaltungen/sankt-nikolaus-feier/
