Ez a filmes összeállítás, hasonlóan a karácsonyi és halloweeni filmekhez egy erősen szubjektív lista. Éppen ezért nem is az volt a célom, hogy minden olvasómnak minden film a kedvence legyen. Viszont igyekeztem sokféle műfajból válogatni, hogy lehetőség szerint a többség találjon rajta legalább egy érdekes filmet.
Nos, ez volt az alapgondolat, de hamar rá kellett jönnöm, hogy a legtöbb filmkészítő főként romantikus érzelmeket társít a tavaszhoz. Így elég nehéz volt olyan filmet találnom, amiben nem Hugh Grant fiatalabb kiadása bugyutáskodik bájosan, miközben elnyeri szíve választottját. Mégis azt hiszem, hogy sikerült jól megoldanom a feladatot, és akad a listán egy két film, amit azoknak is bátran ajánlok, akik nem szeretik a romantikus vígjátékokat. Na de, nem is hadoválok itt tovább, jöjjön a 10+1 legjobb tavaszi film listája.
10+1 tavaszi film, amit neked is látnod kell
- Brian élete
- Oscar
- Négy esküvő és egy temetés
- Sztárom a párom
- Nagy Hal
- Egy gésa emlékiratai
- Bűbáj
- Erőszakik
- Időről időre
- Mielőtt megismertelek
+1 BBC, Büszkeség és Balítélet
1. Brian élete (1979)
Annyira nehéz bármit is írni egy ilyen klasszikusról, de azért megpróbálom.
Szóval a Monty Python társulatának vígjátékáról van szó. Többek között Norvégiában és Írországbannn évekig be volt tiltva. Az egykori Beatle, George Harrison HandMade Films nevű produkciós cégének első alkotása. A Channel Four ” Az 50 legjobb vígjátékfilm” című összeállításban a valaha készült legviccesebb vígjátéknak választották, és szerepel Steven Schneider „1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz” listáján is. És végül, de nem utolsó sorban, még ha magát a filmet nem is láttad, biztos vagyok benne, hogy az ‘Always look on the bright side of life’ című dalt már biztosan hallottad, mely ebben a filmben hangzott el először.
A történet röviden: A film Brianről szól, aki történetesen pont ugyanazon az éjszakán született, mint Jézus, csak épp egy istállóval lejjebb. A fiatal Brian elkezd érdeklődni, egy rómaellenes lázadó, Judit iránt. Hogy imponáljon neki, csatlakozik a lány függetlenségi mozgalmához, ahol újdonsült társaival megoszt egy két tanítáat, melyeket az akkor még ismeretlen Jézustól hallott. Mivel ezeket a tanokat a legtöbben Briantől hallják először, a tömeg azt hiszi, hogy ő a Messiás, és mindenhova követik. Briannek nagyon terhes a figyelem, igazából semmi mást nem szeretne, mint megszabadulni követőitől, és újra egyesülni Judittal.
2. Oscar (1991)
1921-et írunk, és a Provolone család feje, Angelo (Silvester Stalone) mind munkahelyi, mind magánéletében nagy kihívásokkal néz szembe. Apjának a halálos ágyán megígérte, hogy felhagy az alvilági élettel, és ezentúl becsületes úton keresi a kenyerét. Ezt azonban könnyebb volt megígérni, mint betartani. S ha ez még nem lenne elég, lányáról (Marissa Tomei) kiderül, hogy gyermeket vár a sofőrtől.
Annak ellenére, hogy a korabeli kritikák nem voltak elájulva a filmtől, szerintem irtó jó vígjáték. Aki egyszer látta, nem felejti el az ikonikus mondatot „Persze, hogy tudtam! Csak nem sejtettem.” A filmmel egyébként a 30-as évek hollywoodi vígjátékainak világát szerették volna megidézni. Végül úgy gondolom, hogy ez sikerült is, hiszen én ugyanannyit nevettem az Oscáron, mint bármelyik korai gengsztervígjátékon.
3. Négy esküvő és egy temetés (1994)
Ennek a filmnek bérelt helye van a legtöbb romantikus filmes összeállításban. Nem is csoda, hiszen a Négy esküvő és egy temetés forgatókönyvét az a Richard Curtis jegyzi, akinek a nevéhez olyan kasszasikerek fűződnek, mint a Bridget Jones naplója, az Igazából szerelem vagy a Mamma Mia.
Aki esetleg nem ismerné az alapcselekményt: A kissé introvertált és ügyetlen Charles (Hugh Grant) egy esküvőn megismerkedik a titokzatos ÉS amerikai Carrie-vel (Andie MacDowell). Charles gyakorlatilag egyből beleszeret a lányba, akinek sajnos vissza kell költöznie Amerikába. Ezután – ahogy az lenni szokott – újra és újra egymásba futnak. Nem akarom lelőni a poént, úgyis mindenki sejti mi lesz a vége. Viszont mint minden romantikus vígjátéknál, úgy itt sem a végkifejlet a lényeg, hanem sokkal inkább az odáig vezető út.
4. Sztárom a párom (1999)
Csak sikerült még egy Hugh Grant filmet beválogatnom, de a Notting Hillt (vagy szörnyű magyar fordításban Sztárom a párom) egyszerűen nem lehetett lehagyni a listáról. Két jelenet miatt tartom igazi tavaszi filmnek: az egyik, amikor a drámai fordulat után a főszereplő sétál az utcán, miközben az évszakok váltakoznak körülötte (imádooom). A másik pedig a záró jelenet, ami annyira békés, és tökéletes, hogy már csak ezért is érdemes végignézni az egész filmet.
William Thacker (Hugh Grant), London Notting Hill városrészében tengeti unalmas hétköznapjait, és egy finoman szólva is unalmas útikönyveket árusító könyvesboltban dolgozik. Egy szép napon azonban William egész élete megváltozik, amikor a híres amerikai sztár, Anna Scott (Julia Roberts) tér be a boltba… (Hm vagy Hugh Grantnek, vagy Richart Curtisnek nagyon beakadt az angol férfi, amerikai nő párosítása). Gondolom ebben az esetben sem kell részleteznem, hogy mi történik. 🙂
5. Nagy Hal (2003)
Ki gondolta volna, hogy egyszer egy Tim Burton film gyakorlatilag minden tavaszi filmes összeállításban szerepel majd? Pedig így van, ha rákeres az ember a legjobb tavaszi filmek listájára, szinte mindegyiken ott van a Nagy Hal. S nem is csoda, a film Tim Burtontől nem megszokott módon telis tele van színekkel, tarka jelenetekkel, szinte érzi az ember a nárciszok illatát. A történetvezetés, és a furcsa, mesebeli fordulatok azonban simán beleillenek a rendező életművébe, nem is beszélve arról, hogy ebben a filmben is szerepel Helena-Bonham Carter…
Will (Ewan McGregor) haldokló apja (Albert Finney) ágyánál rádöbben, hogy apjának szokása volt történeteket kitalálni, és valószínűleg nem minden úgy történt életében, ahogy azt ő elmesélte. Így hát a fiú úgy dönt, hogy utánajár apja valódi életének, és feltárja a mesék mögötti igazságot.
6. Egy gésa emlékiratai (2005)
Az Egy gésa emlékiratai Arthur Golden azonos című történelmi regénye nyomán született. Egy fiatal lány gésává válásnak történetét ismerhetjük meg a második világháborút megelőző időszakban. Klasszikus, grandiózus hollywoodi alkotásról van szó. Engem első, második és ki tudja hányadik alkalommal is teljesen magával ragadott. Sokat kritizálták, amiért nem eléggé autentikus, és az alkotók nem tanulmányozták eléggé a japán kultúrát, de ez egy laikus filmnézőnek abszolút nem tűnik fel. A film képi világa és John Williams zenéje ettől függetlenül egyszerűen magával ragadó.
7. Enchanted (2007)
Ez a film minden alkalommal ugyanolyan különös hatást gyakorol rám. Miután megnézem a Bűbájt – általában a tavasz elején – úgy érzem, hogy ha sétálás közben hirtelen elkezdenék táncolni meg énekelni, akkor mint egy musicalben, felcsendülne az én saját főcímzeném, és az összes járókelő táncra perdülne mögöttem. A dalok, a színek, a fények, mind-mind pillanatok alatt tavaszi hangulatot teremtenek. S bár Disney meséről/filmről van szó, bátran ajánlom kicsiknek és nagyoknak, sőt, még azoknak is, akik alapvetően nem bírják a klasszikus Disney-évődést.
A történet röviden: Giselle hercegnőt (Amy Adams) újdonsült szerelmének mostohája (Susan Sarandon) a való világba száműzi. Itt hamar megismerkedik egy ügyvéddel (Patrick Dempsey), akibe természetesen beleszeret. Na de mi lesz akkor a herceggel, aki közben Giselle keresésére indult? Miben mesterkedik mindeközben a gonosz mostoha? És ki fog Giselle-nek segíteni New Yorkban, ahol erdei állatok helyett csak patkányok, galambok és csótányok élnek?
8. In Bruges (2008)
Miért, ó miért kellet Erőszakik címre lefordítani azt, hogy in Bruges? – Erre valószínűleg az életben nem kapunk választ, mindenesetre képtelen vagyok ezen a címen hivatkozni rá, úgyhogy maradjunk inkább a film az angol címénél. Az In Bruges egy nem is tudom milyen kategóriába sorolható film, krimi, hiszen szerepel benne titokzatos gyilkosság, akciófilm hiszen van benne erőszak, de vígjáték is, mert képtelenség nevetés nélkül végignézni.
Két bérgyilkost, Ray-t (Colin Farrel) és Kent (Brendan Gleeson) egy sikertelen küldetés után főnökük (Ralph Fiennes) a belgiumi Brugge-be száműzi, hogy itt várjanak további utasításokra. Ám míg Kent élvezi a kisvárosi idillt, Ray-t szinte az örületbe kergeti. A helyzet akkor kezd bonyolódni, amikor a főnökük megkéri Kent, hogy ölje meg Ray-t.
9. Időről időre (2013)
Előre vetítem, hogy ehhez a filmhez, annnak ellenére, hogy vígjáték, sok papírzsebkendőre lesz szükség. Legalábbis, én mindig jó párat elhasználok, pedig egy egyszerű könnyed romantikus vígjátékról van szó.
Timet (Domhnall Gleeson) 21. születésnapján apja (Bill Nighy) meglepő titokba avatja be: családjukban minden férfi – bizonyos megkötésekkel – képes az időutazásra. A fiú újdonsült tehetségét arra használja fel, amire valószínűleg minden korabeli fiatal tenné, megpróbál barátnőt szerezni magának. Az első sikertelen kísérletek után Tim már Londonban él, amikor is megismeri a nagy őt, Mary-t (Rachel McAdams). Elsőre semmi nem megy olyan simán, mint ahogy ezt elképzelte, ezért kénytelen újra bevetni titkos képességeit.
10. Mielőtt megismertelek
Úgy látszik a sírós filmeket a végére hagytam, de az is lehet, hogy tavasszal szimplán sokkal szentimentálisabb vagyok 🙂 Bár a Mielőtt megismertelek esetében majdnem biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül. Jojo Moyes amúgy is híres erősen érzelmes regényeiről, de a film alapjául szolgáló könyvsorozatban tényleg mindent beleadott az olvasó megríkatásába.
Louisa Clark (Emilia Clarke) új munkát kap az egykori gazdag playboynál, Will Traynornál (Sam Claflin), aki egy baleset következtében nyaktól lefelé teljesen megbénult. Louisa feladata tulajdonképpen abbann áll, hogy megmutassa Willnek, van még miért élnie, és küzdenie. A nehéz kezdet után, egyre erősebb kötődés alakul ki kettejük között, míg végül egymásba is szeretnek. Érdekes apróság, hogy Louise-nek közben van barátja, akit a Harry Potter filmekből ismert Matthew Lewis (Neville Longbottom) játszik.
+1 BBC, Büszkeség és Balítélet
Általánosan elfogadott tény, hogy egy filmes listára csak filmek kerülhetnek fel. Én ezt most egy +1 tétellel mégis megtoldom, mert nálam nem kezdődhet tavasz Lizzy és Mr Darcy nélkül. Imádom, ahogy a főszereplők nagy sétákat tesznek, virágot szednek, és olykor még egy kicsit sárosak is lesznek. Mindez valahogy engem is arra sarkall, hogy összeszedjem magam és kimozduljak. Szóval ha bambán vigyorgó lánnyal találkoztok egy svájci mező közepén, az jó eséllyel én leszek (vagy egy lelkitársam).
A történetet gondolom nem nagyon kell bemutatnom. Elizabeth Benneth (Jennifer Ehle) szüleivel és 4 lánytestvérével szerény körülmények között él vidéki házukban. Egy napon a szomszédos kastély egy gazdag és nem mellesleg jóképű agglegény személyében talál új bérlőre. Nem telik bele sok idő, mire Mr Bingley, Mr Darcy (Colin Firth) és társaságuk teljesen felkavarják a vidék hétköznapjait.
Igen, tudom, hogy a Büszkeség és balítéletből film is készült, de azt egyszerűen ki nem állhatom. Pont az a báj hiányzik belőle, ami miatt Jane Austen klasszikusa világhíres lett. Ha nem érted mire gondolok, olvasd el a könyvet, s ha még ezek után sem értesz velem egyet, akkor így jártunk, biztosan nem leszünk legjobb barátok 🙂
